Boltos bácsi

Az is voltam a héten. Szoktam emlegetni szűkebb körben, hogy itt Búcsúszentlászlón a mami (aki a pulyáknak mami, nekem meg az anyukám) a boltos. Faluhelyen ez a szerver megfelelője. Ha itt vagyunk, értelemszerűen besegítünk. Ez manapság ki szokott merülni az árubeszerzésben, mert valahogy a hajnali kenyér-tej rakodás romantikájára már nehezebben érzek rá. Most viszont úgy adódott, hogy be kellett állni a pult mögé, nem volt kecmec. Huh! Nem is az a baj, hogy nagy az Isten állatkertje, hanem hogy alacsonyan van a kerítés... Kedvenc vevőm lett az a masszív alkesz néni, aki amúgy jogász volt fénykorában, de most már szinte csak kannás borér' mozdul ki otthonról; nálam is vett négy litert, aztán fizetés közben precízen idézett a két évvel ezelőtti tévés matekos előadásaimból...
Tegnap meg falunap volt, azám! Persze ez csak a magamfajta városi ficsúroknak nagy szám, de engem lenyűgözött, az biztos. Vendégművészek, kontra helyi erők. Csak a legdurvábbat hadd említem meg, mer' sokkoló volt. Közeli faluból érkezett a "Crazy Mothers" formáció, hogy táncoljon nekünk. Az együttes össz-életkora meghaladta a négyszáz évet, össztömege pedig az egy tonnát. Tizen voltak...