Együnk, hogy legyen agyunk, igyunk, hogy legyen...

No, ez a rész rövid lesz! Kaja? Á, az a legkevesebb...
Persze azért keine Panik, keine Hektik! Mindent megoldunk ügyesen.
Hétfőre hozol hazait. Annyit, amennyi aznapra elég, és annyit, amennyi aznap el is fogy. Kábé.
Kedden közös kajával kezdünk, amihez üveg lekvárokat, csupor mézeket, (vödör nutellákat :) ) felajánlásként szívesen fogadunk, a korábbi gyakorlatnak megfelelően. Ebédelni is hideget fogunk (relatíve, a harminc fokban), és vacsorára lesz minden nap (keddtől kezdve) meleg étel. A klasszikus mottó itt is érvényes: ha jöttök, lesztek, ha főztök, esztek... Főkonyhafőnök Kati néni, majd ő megmondja, hogy mikor, mit és hogyan főztök, ezen nektek nem kell gondolkodni, mer' az amúgy is fárasztó.
Tányérkás-evőeszközös megmondás már volt.
Ivóvíz mindig legyen nálad és fogyasszál bőven folyadékot. A kóla nem folyadék! A kóla - és a kólaszerűek családjának valamennyi tagja - a szirup és a nyál házasságából született, amint azt albán tudósok bebizonyították.
Indulhat a komment-kommandó!