2. csepp: csütörtök délután
Cirka - és legjobb esetben is minimum - hat órás kéjhömpölyvonatozás után üdén, frissen és kívánatosan (de lehet, hogy mégis inkább szakadtan, koszosan és büdösen :) ) landolunk. Oké. A szálláshelyünk a Gyöngyvirág kempingben lesz. Nem csak a neve ilyen kis cuki, a honlapja is egészen kultúrált, egy pillantást esetleg megér. Az úton rosszalkodó gyerekeket, és tábort verünk. Utóbbit ti, előbbit mi Kati nénivel. A múltkori kémia termi ún. "fizika óra" alkalmával felmértem a felmérendőket, és az alábbi döntés született. Sátrat hoznak a következő pajtások (ezúton is hála és köszönet nekik):
Bogica (4 személyes)
Rékica (3 személyes)
Mónica (2 személyes - Kati néni fogja lakni)
Vivica (3 személyes, Deák Zsófié)
Dorkica (3 személyes)
Melindica (4 személyes - picit még kérdőjeles, szólj, ha mégsem oké)
Diaica (3 személyes)
Palcsóica (na jó, ez már mindennek a teteje) - 4 személyes
Egri Tomi (3 személyes)
Beköltözés után a délután a kultúráé. Ne húzd a szádat, a kultúra, az nem a kedvenc undortantárgyaidat jelenti, meg nem egy rakat rozsdás fémtárgyat vitrinben, meg nem molyirtószagú nyugdíjas teremőr néniket. És a csütörtök délutáni kultúrába bőven bele fog férni némi fagyi, esetleg egy-két sérült ragadozó madár*, vagy enyhe ízelítő ebből a geocaching (geokesing) nevű új hóbortból (sietek leszögezni: nem az én hóbortom, kábé annyit tudok róla, mint te), meg tán egy kis borkóstolás is, mer'hogy annak is kultúrája van.
*Tele van a világ manapság ezekkel az öko-bio-zöld dolgokkal. (Nekem speciel kiújul az arcidegrángásom, ha ezeket hallom emlegetni, mert ha némely lelkes öko-bio-zöld mozgalmáron múlna, akkor inkább belefulladnánk a kipufogógázba, de nem építenénk elkerülő utakat, mer' azzal feldúlnánk a verőköltő bodobácsok (népies nevén baszóbogár..., ha láttál már ilyet, akkor érted is az elnevezést, de ez most mellékszál) élőhelyét; vagy eltüzelnénk erőművekben mindent, ami a kezünk ügyébe kerül, fát, szenet, olajat, nejlonzacskót, bármit, de atomerőművet, azt nem engednénk építeni, mer' az ilyen fölrobbanós, meg minden, és amúgy is frusztrál bennünket, hogy gimiben kettesek voltunk modern fizikából; egyszóval szerintem a normális környezetvédő még a fehér hollónál is ritkább - a kivételeknek ezúttal is tisztelet.) Nézzük meg, hogyan lehet ezen a vonalon értelmesen, kultúráltan megszólalni. Mert amiről szó van ebben a témakörben, azért az fontos. Egy könnyed nyári osztálytábor-light persze nem a legalkalmasabb terep a fontoskodásra, úgyhogy csak nagyon módjával.
folyt. köv.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése